más

See also: Appendix:Variations of "mas"

Asturian

Etymology

From Latin magis.

Adverb

más

  1. more
    Antonym: menos
    Esti pueblu ye más guapu que'l de to. ― This town is nicer than yours.

Eastern Huasteca Nahuatl

Etymology

From Spanish más.

Noun

más

  1. more

Galician

Adjective

más

  1. feminine plural of mao

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *mu. Cognates include Northern Mansi мо̄т (mōt, “other, second, foreign”) and Finnish muu.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: más
  • Rhymes: -aːʃ

Adjective

más (comparative másabb, superlative legmásabb)

  1. other, different (in some aspect: -ban/-ben)
    Synonyms: különböző, eltérő, másmilyen, másfajta, másféle, más-más, más és más
    Antonyms: azonos, ugyanaz, egyező, megegyező, egyforma, ugyanolyan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal — —
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive – singular 		másé másoké
non-attributive
possessive – plural 		máséi másokéi

or less commonly

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative más másak
accusative másat másakat
dative másnak másaknak
instrumental mással másakkal
causal-final másért másakért
translative mássá másakká
terminative másig másakig
essive-formal másként másakként
essive-modal — —
inessive másban másakban
superessive máson másakon
adessive másnál másaknál
illative másba másakba
sublative másra másakra
allative máshoz másakhoz
elative másból másakból
delative másról másakról
ablative mástól másaktól
non-attributive
possessive – singular 		másé másaké
non-attributive
possessive – plural 		máséi másakéi

Pronoun

más

  1. someone else, something else (another person or thing)
  2. (following another pronoun referring to people or things) else
    mindenki más ― everyone else
    minden más ― everything else
    senki más ― nobody else
    semmi más ― nothing else
    valaki más ― someone else
    valami más ― something else
    akárki/bárki más ― anybody else
    mi más? ― what else?

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative más mások
accusative mást másokat
dative másnak másoknak
instrumental mással másokkal
causal-final másért másokért
translative mássá másokká
terminative másig másokig
essive-formal másként másokként
essive-modal — —
inessive másban másokban
superessive máson másokon
adessive másnál másoknál
illative másba másokba
sublative másra másokra
allative máshoz másokhoz
elative másból másokból
delative másról másokról
ablative mástól másoktól
non-attributive
possessive – singular 		másé másoké
non-attributive
possessive – plural 		máséi másokéi
Possessive forms of más
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. másom másaim
2nd person sing. másod másaid
3rd person sing. mása másai
1st person plural másunk másaink
2nd person plural másotok másaitok
3rd person plural másuk másaik

Derived terms

Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

See also

Verbs expressing identity, similarity, or difference
Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)
question question
word 		this that same every-/all no- relative some- any- other-/else- a few
e/i- a/o- ugyan- mind-
minden- 		se(m/n)- a- vala- akár-, bár- más- né-
who ki ő ugyanő mindenki senki aki valaki akárki, bárki másvalaki –
what mi ez az ugyanez
ugyanaz		 minden
mindez, mindaz		 semmi ami, amely valami akármi, bármi más
másvalami		 –
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik valamelyik
egyik		 akármelyik, bármelyik másik némelyik
how hogy(an)
miként, mint
miképp(en) 		így
ekként
ekképp(en)		 úgy
akként
akképp(en)		 ugyanígy
ugyanúgy		 mindenhogy(an)
mindenképp(en)
mindenféleképpen		 sehogy(an)1
semmiképp(en)
semmiféleképpen		 ahogy(an)
(a)mint
(a)miképpen		 valahogy(an)2
valamiképp(en)		 akárhogy(an), bárhogy(an)
akár-/bármiképpen		 máshogy(an)
másként
másképp(en)		 némiképpen
what…like
what kind 		milyen
miféle 		ilyen
efféle		 olyan
afféle		 ugyanilyen
ugyanolyan		 mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen valamilyen
valamiféle		 akármilyen, bármilyen
akármiféle, bármiféle		 másmilyen, másfajta
másféle		 néhányféle
where hol itt ott ugyanitt
ugyanott		 mindenhol
mindenütt		 sehol ahol valahol akárhol, bárhol máshol
másutt		 néhol
from where honnan innen onnan ugyaninnen
ugyanonnan		 mindenhonnan sehonnan ahonnan valahonnan akárhonnan, bárhonnan máshonnan –
to where hova
hová 		ide oda ugyanide
ugyanoda		 mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 valahova
valahová		 akárhova, bárhova
akárhová, bárhová		 máshova
máshová		 –
from which way merről erről arról ugyanerről
ugyanarról		 mindenfelől semerről amerről valamerről akármerről, bármerről másfelől –
which way merre
merrefelé 		erre
errefelé		 arra
arrafelé		 ugyanerre
ugyanarra		 mindenfelé semerre amerre valamerre akármerre, bármerre másfelé –
why miért ezért azért ugyanezért
ugyanazért		 mindenért semmiért amiért valamiért akármiért, bármiért másért –
how many hány ennyi annyi ugyanennyi
ugyanannyi		 mind
az összes		 sehány ahány valahány akárhány, bárhány – néhány
how much mennyi semennyi amennyi valamennyi akármennyi, bármennyi némi
what extent mennyire ennyire annyira ugyanennyire
ugyanannyira		 (teljesen) semennyire amennyire valamennyire akármennyire, bármennyire – –
what size mekkora ekkora akkora ugyanekkora
ugyanakkora		 (az egész) semekkora amekkora valamekkora akármekkora, bármekkora – –
what time mikor ekkor akkor ugyanekkor
ugyanakkor		 mindig soha/sose(m)
sohase(m)
semmikor		 amikor valamikor akármikor, bármikor máskor néha
how long
how far 		meddig eddig addig ugyaneddig
ugyanaddig		 (végig)3 semeddig amíg
ameddig		 valameddig akármeddig, bármeddig –  –

1 Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
2 Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
3 Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

References

  1. ^ Entry #554 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ más in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • más in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Icelandic

Pronunciation

  • IPA(key): /mauːs/
  • Rhymes: -auːs

Noun

más n (genitive singular máss, no plural)

  1. puffing, panting

Declension

Declension of más (sg-only neuter)
singular
indefinite definite
nominative más másið
accusative más másið
dative mási másinu
genitive máss mássins

Derived terms

Irish

Etymology 1

Univerbation of má (“if”) +‎ is (“is”); compare Old Irish masu.

Pronunciation

  • (Munster, Connacht) IPA(key): /mˠɑːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠɑːʃ/
  • (Ulster) IPA(key): /mˠaːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠaːʃ/

Conjunction

más

  1. if... is
    Más fíor é sin, tá mé sásta.
    If that’s true, I’m satisfied.
    más é do thoil é ― if you please
Alternative forms
Irish copular forms
simple copular forms
affirmative negative interrogative negative
interrogative
present/future
main clause is ní an nach
relative clause direct nach –
indirect ar, arbv
other subordinate clause gur, gurbv an nach
past/conditional
main clause ba, b’v níor, níorbhv ar, arbhv nár, nárbhv
relative clause direct ba, abv nár, nárbhv –
indirect ar, arbhv
other subordinate clause gur, gurbhv ar, arbhv nár, nárbhv
present subjunctive
– gura, gurabv nára, nárabv –
compound copular forms
base word present/future past/conditional
cá cár, cárbv cár, cárbhv
cé cér, cérbv cér, cérbhv
dá – dá mba, dá mb’v
de/do dar, darbv dar, darbhv
faoi faoinar, faoinarbv faoinar, faoinarbhv
i inar, inarbv inar, inarbhv
le lenar, lenarbv lenar, lenarbhv
má más má ba, má b’v
mura mura, murabv murar, murarbhv
ó (preposition) ónar, ónarbv ónar, ónarbhv
ó (conjunction) ós ó ba, ó b’v
trí trínar, trínarbv trínar, trínarbhv

v Used before vowel sounds

Etymology 2

From Middle Irish más (“bottom, fundament”), from Proto-Celtic *mâsto, according to MacBain, related to Ancient Greek μαστός (mastós, “breast”), from Proto-Indo-European *meh₂d- (“to be wet”).

Pronunciation

Noun

más m (genitive singular máis, nominative plural mása)

  1. buttock
  2. ham, thigh
Declension
Declension of más (first declension)
bare forms
singular plural
nominative más mása
vocative a mháis a mhása
genitive máis más
dative más mása
forms with the definite article
singular plural
nominative an más na mása
genitive an mháis na más
dative leis an más
don mhás 		leis na mása
Derived terms

References

  • MacBain, Alexander; Mackay, Eneas (1911), “màs”, in An Etymological Dictionary of the Gaelic Language‎[1], Stirling, →ISBN

Mutation

Mutated forms of más
radical lenition eclipsis
más mhás not applicable

Note: Certain mutated forms of some words can never occur in standard Modern Irish.
All possible mutated forms are displayed for convenience.

Macanese

Etymology

From Portuguese mais.

Adverb

más

  1. more, -er
    más-a-más ― more and more
    si más pricisâ ― if more is needed
    más bôm ― better (literally, “more good”)
    más grándi qui ― bigger than (literally, “more big than”)
    Ela tâ assí chistosa na? Certo, iou-sa Marichai dia-a-dia tâ más bunita.
    She still looks so pretty, doesn't she? Of course, my Marichai gets prettier by the day.
  2. (with di) in abundance
    Pa quim têm vagar di más
    For one who has an abundance of time

Usage notes

  • Not to be confused with mas.

References

Portuguese

Pronunciation

 

  • Audio (Portugal (Porto)):(file)
  • Rhymes: (Brazil) -as, (Portugal, Rio de Janeiro) -aʃ, (Brazil) -ajs, (Rio de Janeiro) -ajʃ
  • Homophones: mas (Brazil), mais (Brazil)
  • Hyphenation: más

Adjective

más f pl

  1. feminine plural of mau

Spanish

Etymology

Inherited from Latin magis. Consider also derivative Latin magister, whence English master.

Pronunciation

  • IPA(key): /ˈmas/ [ˈmas]
  • Audio (Colombia):(file)
  • Rhymes: -as
  • Syllabification: más
  • Homophone: mas

Adverb

más

  1. more; -er (used to make comparisons)
    Teresa es más lista que su hermano.
    Teresa is more clever than her brother.
    Hay más de cien personas aquí.
    There are more than a hundred people here.
    • 1605, Miguel de Cervantes, “Capítulo I”, in El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha, Primera parte:
      Una olla de algo más vaca que carnero, salpicón las más noches, duelos y quebrantos los sábados, lantejas los viernes, algún palomino de añadidura los domingos, consumían las tres partes de su hacienda
      A pot of stew of rather more beef than mutton, a salad on most nights, scraps on Saturdays, lentils on Fridays, and a pigeon or so extra on Sundays, made away with three-quarters of his income.
    • 2021 November 20, Ana Cucalón, “Venezuela logra récord Guinness con la orquesta más grande del mundo”, in CNN en Español‎[2]:
      La interpretación de la marcha eslava realizada el sábado 13 de noviembre en el patio de honor de la academia militar de Caracas ganó el récord Guinness cómo la orquesta más grande del mundo al superar los 8.097 músicos tocando de forma simultánea por más de 5 minutos.
      (please add an English translation of this quotation)
  2. (with definite article) most; -est (used to make superlatives)
    Teresa es la más inteligente de la clase.
    Teresa is the most intelligent in her class.
    la cosa más grande
    the biggest thing
    • 2021 November 20, Ana Cucalón, “Venezuela logra récord Guinness con la orquesta más grande del mundo”, in CNN en Español‎[3]:
      La interpretación de la marcha eslava realizada el sábado 13 de noviembre en el patio de honor de la academia militar de Caracas ganó el récord Guinness cómo la orquesta más grande del mundo al superar los 8.097 músicos tocando de forma simultánea por más de 5 minutos.
      (please add an English translation of this quotation)
  3. furthermore
  4. in addition
  5. else
    algo más ― something/anything else
    nadie más ― nobody else
  6. used with qué to express emphasis
    ¡Qué paisaje más hermoso!
    What a pretty landscape!
    ¡Qué niño más tonto!
    What a silly boy!

Usage notes

Antonyms

  • (antonym(s) of “more, most”): menos

Derived terms

Determiner

más (plural más)

  1. more, any more
  2. most

Antonyms

Conjunction

más

  1. (mathematics) plus
    uno más uno es igual a dos
    one plus one is equal to two

Derived terms

Descendants

  • → Tagalog: mas (more than)

Further reading

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.