vaktöltény

Hungarian

Etymology

From vak (blind) +‎ töltény (cartridge).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvɒktølteːɲ]
  • Hyphenation: vak‧töl‧tény
  • Rhymes: -eːɲ

Noun

vaktöltény (plural vaktöltények)

  1. (firearms) blank cartridge (an ammunition cartridge that contains no projectile, usually used to simulate gunfire)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vaktöltény vaktöltények
accusative vaktöltényt vaktöltényeket
dative vaktölténynek vaktöltényeknek
instrumental vaktölténnyel vaktöltényekkel
causal-final vaktöltényért vaktöltényekért
translative vaktölténnyé vaktöltényekké
terminative vaktöltényig vaktöltényekig
essive-formal vaktöltényként vaktöltényekként
essive-modal
inessive vaktöltényben vaktöltényekben
superessive vaktöltényen vaktöltényeken
adessive vaktölténynél vaktöltényeknél
illative vaktölténybe vaktöltényekbe
sublative vaktöltényre vaktöltényekre
allative vaktöltényhez vaktöltényekhez
elative vaktöltényből vaktöltényekből
delative vaktöltényről vaktöltényekről
ablative vaktölténytől vaktöltényektől
non-attributive
possessive – singular
vaktöltényé vaktöltényeké
non-attributive
possessive – plural
vaktöltényéi vaktöltényekéi
Possessive forms of vaktöltény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vaktöltényem vaktöltényeim
2nd person sing. vaktöltényed vaktöltényeid
3rd person sing. vaktölténye vaktöltényei
1st person plural vaktöltényünk vaktöltényeink
2nd person plural vaktöltényetek vaktöltényeitek
3rd person plural vaktöltényük vaktöltényeik

Further reading

  • vaktöltény in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.