Reconstruction:Proto-Samoyedic/måŋkə

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

(Selkup) *måŋkut
(Mator, Koibal) *måŋ

Etymology

From Proto-Uralic *moŋke (“body”).^[1]

Noun

*måŋkə^[2]

bosom

Descendants

Nenets:
- Forest Nenets: маӈк (maŋk)^[3]
Proto-Selkup: *mūŋkət^[4]
- Northern Selkup: муӈкыт (muŋkyt), муӈкын (muŋkyn)^[5]
- Southern Selkup:^[6]
  - Tym: муӈгут (muŋgut)
  - Ket муӈӄот (muŋqot)
Koibal: муӈ (muŋ)^[7]
⇒ Mator: *моӈ (*moŋ)^[8] (as могма [= ? моӈма], +1SG possessive)

References

^ Aikio, Ante. 2013. "Uralilaisen kantakielen vokaalistosta". Paper presented at the seminar Etymologia ja kielihistoria: Erkki Itkosen ja Aulis J. Joen 100-vuotisjuhlaseminaari.
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ M. Y. Barmich; I. A. Vello (2002), Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 66
^ T. Janurik (2023), “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 26
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010), Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 77 of 368
^ V.V. Bykonya; N.G. Kuznetsova; N.P. Maksimova (2005), Селькупско-русский диалектный словарь [Selkup-Russian dialectal dictionary], Tomsk: Томский государственный педагогический университет, →ISBN, page 133 of 348
^ T. Janurik (2021), Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[2] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 26, 86
^ E. Helimski (1997), N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[3] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 308

[1] Aikio, Ante. 2013. "Uralilaisen kantakielen vokaalistosta". Paper presented at the seminar Etymologia ja kielihistoria: Erkki Itkosen ja Aulis J. Joen 100-vuotisjuhlaseminaari.

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] M. Y. Barmich; I. A. Vello (2002), Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 66

[4] T. Janurik (2023), “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 26

[5] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010), Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 77 of 368

[6] V.V. Bykonya; N.G. Kuznetsova; N.P. Maksimova (2005), Селькупско-русский диалектный словарь [Selkup-Russian dialectal dictionary], Tomsk: Томский государственный педагогический университет, →ISBN, page 133 of 348

[7] T. Janurik (2021), Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[2] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 26, 86

[8] E. Helimski (1997), N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[3] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 308

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]