ἀντανάκλασις

Ancient Greek

Etymology

From ᾰ̓ντῐ́ (ăntĭ́, against) +‎ ᾰ̓νᾰ́ (ănắ, up) +‎ κλᾰ́σῐς (klắsĭs, breaking).

Pronunciation

 
  • Hyphenation: ᾰ̓ν‧τᾰ‧νᾰ́‧κλᾰ‧σῐς

Noun

ᾰ̓ντᾰνᾰ́κλᾰσῐς • (ăntănắklăsĭsf (genitive ᾰ̓ντᾰνᾰ́κλᾰ́σεως or ᾰ̓ντᾰνᾰ́κλᾰ́σιος); third declension

  1. reflection
  2. bending back

Declension

Descendants

  • English: antanaclasis

Further reading