ατέκμαρτος
Greek
Adjective
ατέκμαρτος • (atékmartos) m (feminine ατέκμαρτη, neuter ατέκμαρτο)
Declension
| singular | plural | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| masculine | feminine | neuter | masculine | feminine | neuter | ||
| nominative | ατέκμαρτος (atékmartos) | ατέκμαρτη (atékmarti) | ατέκμαρτο (atékmarto) | ατέκμαρτοι (atékmartoi) | ατέκμαρτες (atékmartes) | ατέκμαρτα (atékmarta) | |
| genitive | ατέκμαρτου (atékmartou) | ατέκμαρτης (atékmartis) | ατέκμαρτου (atékmartou) | ατέκμαρτων (atékmarton) | ατέκμαρτων (atékmarton) | ατέκμαρτων (atékmarton) | |
| accusative | ατέκμαρτο (atékmarto) | ατέκμαρτη (atékmarti) | ατέκμαρτο (atékmarto) | ατέκμαρτους (atékmartous) | ατέκμαρτες (atékmartes) | ατέκμαρτα (atékmarta) | |
| vocative | ατέκμαρτε (atékmarte) | ατέκμαρτη (atékmarti) | ατέκμαρτο (atékmarto) | ατέκμαρτοι (atékmartoi) | ατέκμαρτες (atékmartes) | ατέκμαρτα (atékmarta) | |